A SZIMPATIKUS ÁLLAPOT: HARC- VAGY MENEKÜLÉSI REAKCIÓ

Amikor fenyegetve érezzük magunkat, a szimpatikus idegrendszerünk automatikusan bekapcsol, hogy segítsen megvédeni magunkat. Ezt gyakran harc- vagy menekülési reakciónak nevezik.

A harc- vagy menekülési reakció során a testünk adrenalin és más hormonok rohamát bocsátja ki. Ezek a hormonok növelik a szívverésünket és a vérnyomásunkat, és egy energialöketet is adnak nekünk. Ez az extra energia az, amire szükségünk van ahhoz, hogy vagy szembenézzünk a fenyegetéssel, vagy elmeneküljünk előle.

A harc- vagy menekülési reakció egy túlélési mechanizmus, amely az idő során fejlődött ki. A múltban segített őseinknek túlélni a vadállatok támadásait. Ma segít nekünk túlélni stresszes eseményeket, mint például autóbalesetek, rablási kísérletek és más veszélyes helyzetek.

Bár a harc- vagy menekülési reakció egy hasznos túlélési mechanizmus, problémássá is válhat. Ha folyamatosan stresszesek vagyunk, a testünk magas készenléti állapotban maradhat, ami egészségügyi problémákhoz vezethet. Ezért fontos ellenállást építeni a szimpatikus reakcióval szemben, hogy biztosítsuk, hogy csak valódi fenyegetésekre reagáljon.

Ennek az ellenállásnak a kialakítása a leghatékonyabban a Játék révén történik, amely egy vegyes állapot, amely a Ventral Vagal és a Szimpatikus Idegrendszert ötvözi. Amikor játszunk, segítünk a testünknek megtanulni, hogyan szabályozza a harc- vagy menekülési reakciót, hogy csak akkor aktiválódjon, amikor valóban veszélyben vagyunk.